Hajónapló

2010. november 28, hajnal kettő körül enyhén begyógyszerezve

"Basszus, te már úgy beszélsz, mint aki msn-en melléüt" x)

Akkor nálam már csak a sarki csöves a nagyobb kocka. Olyanokat mondd, hogy kettéállna a winchestered.

Ohne Ahnung századosnak alássan jelentjük

Láz: 37,8 de szinuszosan változik

Életkedv: gyökkettő

Véralkohol százalék: stagnált

Sütemény iránti érdeklődés: szigorúan monoton csökkenő

Meglátogatott weboldalak száma éjféltől hajnalig terjedő időintervallumban (x idő tengely mentén pozitív irányba haladva) : végtelen

Matematika iránt mutatott érdeklődés: az előző kifejezés ellentettje

Frissen felfedezett JÓ zenekarok: 2

Elvégzett logaritmus valamint exponenciális egyenletek: nulla, valamint WTF?

Paritásom: továbbra is páratlan

Talán készen van:

http://www.hotdog.hu/user_prof.hot?user_id=1204007

Amin ma sírva röhögtem:

http://www.romanticallyapocalyptic.com/home

Ami megtetszett:

http://www.youtube.com/watch?v=oPSM3bntwyI

És éppen ezért megyek:

http://port.hu/pls/co/event.event_page?i_event_id=1540633&i_event_area_id=11&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_country_id=44

Viva la Tündérgyár! Másnap pedig MCC koliban várható beszélgetés a közösségi portálok hatásairól. Hát nem szép az élet? (Meg persze a matematika! Mondod?!)

Édes egy anyukám továbbra is elképesztő reklám-manager, (a főmanager meg Viki, de ezt anyának nem kell tudnia). Lényeg, hogy mindenkinek mutogatja azt a ronda rózsaszín könyvet, szóval már az ukránok is tudják, hogy publikáltam és kérték, hogy fordítsam le ukránra. Esélytelen. Jó, akkor ők beérik az orosszal is - micsoda könnyítés...

Ezenkívül párhuzamosan ment az új Californication rész és Quimby interjú. Már majdnem sikerült reklámidőre redukálnom a váltásokat. Szóval mindkettőt láttam és ez a lényeg :) Ja, holnap várható az első gitárórám, feltéve, ha hajlandó leszek elhagyni az ágyat és beengedni Pétert. Persze az se túl valószínű, hogy ő idetalál xD

Köszönöm mélyen megtisztelő figyelmüket kedves olvasóim, újabb lázroham esetén megint jelentkezem! Szép másnapot maguknak is!

Lelkem kiadó

Semmibe lépő hajnalok,

bíbor fényben ring a szél.

Mozdulatlan plasztik énem,

kiadó lelkek boltjában - nézem

az a másikat is próbálni már

helyettem mindenki jár.

Szemembe néz egy furcsa álom,

rózsaszínes semmi kék

Keresem magam, de nem találom

pult mögé zuhan a mély.

Menekül hát a porcelánszív,

érzelmektől mentesen,

plasztik ruhám, ha levetem

csúf igazság tükre nézz!

Kiadó már minden lelkem,

csekken fizet a boldog vég.

Miattad

Elmém kusza, lelkem sivár
Kezem üres, lassan kivár.
Győzzön a jobb, ha hajlik a gyenge
ostoba szóra és feleletre.

Ihletett egy rábaszás

Ostoba ihlet, állj már tovább

ezrek várnak a múzsa csókra

én már csak a valódira,

s nem tőled, te, bolond, léha!

Engem akarsz? Vigyél messze,

óperenciás tengerekre,

mesébe most, bíbor habbal

zuhan a múlt , sírok halkan.

Kanári

Most hogy legyek?

Hasztalan kereslek,

elállja utam egy szín,

egy bántó kanári

csiripel füledbe,

halkan elbódít,

ellopja álmod,

szívedbe fészkel,

jövőket harácsol,

hiába kérlek,

ne feledd tanácsom!

Menekülj velem!

Maradni akarsz?

Ostoba szerelem

Ostoba! Maradj!

Feledni a tegnapot

Egyik nap zöld, máskor csak piros,

táncoló színek közt még álmodom,

rólad, rólunk, a gesztenyefák alatt,

filmes jelentek között kacagva

ahogy rám néztél, én csak nevettem

válladra hajoltam csendesen

velem nevetett halványkék szemed

fölöttünk nem fogott már szó

ítéljen felőlünk a szerelem

már majdnem sikerült túllépnem,

minden egyes szavad feledve

már majdnem sikerült túlélnem

hogy ma este sem vagy velem.

Lejtő

Mondd szeret-e még téged a magány?
Egyedül kuporog szobánkban, majd
fiókunkból kerít cigarettát
remegő tűz táncoló árnyában.

Ártatlan hűtlen. Szeret ő?
Hálónkban tőle gyűrött lepedőm,
mindenkivel és senkivel kavarja
elegyét a hamuszín ámításnak.

Csúfolja a rosszat, megveti a jót,
kezében whisky-t szorongatva kér,
így, lehamuzott nadrágban várja,
elég-e az ostoba színjáték?

Pohár mélyére hág, keresve a végtelent
s az üvegcsillogásban szemem szemembe néz...

Fantáziám sötétzöld peremén

"Ugyan! Ő nem hazudik. Csak egy kis akcentussal beszéli az igazságot"

Kérem itt most megnemértettség, bakelit és bundás kenyér van. Éppen előttem az asztalon. A bakelit hivatásához híven pörög, a bundás kenyér fogy, a megnemértettség a reményvesztettséggel ismerkedik. Kezdik megkedvelni egymást. Már a vállamon hancúroznak én meg hagyom és pirosra festem a körmöm. Ma már a zene sem tetszik.

Elfelejt az idő helyetted
te mégsem jegyzed már mosolyom
csillogást barna szememben
kell-e még hasztalan kopognom?
Hitvesed már a párizsi jegyes?
Ablakom alatt miért vársz kedves?

Mondd, meddig fogsz hazudni még?
Áltatni szavak nélkül csendben
egy megrekedt árnyék peremén
bizonygatod, én voltam a minden...
S nem csak ócska játék
egy otthagyott szoba közepén.

No comment

Ehhez tartsuk magunkat a közeljövőben...

Köszönöm

Lennék az kinek könnyű az élet

Kérem alássan ez az egyik legjobb szám, amit valaha halottam. Illik hozzám. Állítólag :)

Mellém zuhan a tegnap

Na akkor lássuk röviden. Már megint holnap van Babi néni, Ohne Ahnung százados elhúzott a picsába, elvégre minek nekem lelkiismeret meg bokacsizma? Végül is igaza van, nem kéne azt csinálnom, amit csinálok. És persze már megint holnap van.

Szóval alássan jelentem fáj a fejem, a fogam a szívem és a lelkem. Az első kettőre orvosi utasítás alapján pirula a többire anyai jószándék által egy fél üveg bor dukál.

"Át- és átjár engem a nincs még vége bűnös hangulat.
Ez a mese nem az enyém, jöhetne még egy bűvös fordulat"

Rájöttem, hogy az érzelmi fejlődésem nyolc éves korom óta stagnált. Szerintem mindenki ismeri a mindenhol előforduló "mütyürautomatákat". Tudod, olyan kis izé, amibe beledobsz egy százast, néha kettőt utána elforgatsz egy kart és kapsz valamit. Ezzel nem is lenne probléma, ha én nem néztem volna ki előre, hogy nekem melyik mütyür kell. Miután a zöld motor helyett lila békát dobott a gép én csalódottan az öcsémnek vagy a barátnőmnek adtam a játékot. Mert nekem az és csakis az kell amit kinéztem magamnak még akkor is ha a lila békával sokkal boldogabb lehetnék, mint a zöld motorral. De nekem a zöld motor kell, pedig neki nem kellek és nem is fogok kelleni. Ennyit a metaforikus zöld motorokról.

"Nem követelem meg, hogy az egész világ boruljon gyászba, ha én tudathasadt, depressziós, undok és béka vagyok, de ilyenkor azért a minimumra kéne csökkenteni az örömködést, házasulást, kamatyolást. Illendőségből és tapintatból."