- Komolyan nincs jobb dolgod PÉNTEK este 11kor, mint blogolni?
- Nem, mivel holnap hajnalban amíg te a másik oldaladra fordulsz, én akkor szépen szétverek egy ébresztőórát lenyomok egy adag koffeint és elindultam dolgozni.
- Hát akkor, mi a faszér nem alszol, bazdmeg?
Hihetetlen, hogy az embereknek semmi se jó. És engem oszt miközben ő meg velem msn-ezik PÉNTEK este. Azért az ilyesmin nem meglepő, ha kicsit kiakadok. (Na nem mintha az utolsó mondatban nem lenne igaza.)
Jöhet egy kis témaváltás...
Nem szeretem, ha átvernek. Nagyon, nagyon nem. Nem kaparom ki a szemed, csendben szenvedek. Nem akarlak többet látni. Maradj ott, ahol vagy. Vele. Érted, ha olvasod, vagy hülye is vagy. Csak, hogy tudd.
Most pedig jöjjenek a barokkos körmondatok, hogy ezek után feloldhassuk a szárazjeget, ahogy Cervantes mester tanította volt azokon a másnapos vasárnap reggeleken, amikor nem volt jobb dolgom, mint a dicső Don Quijote lovaggal vívni a szélmalomharcokat. Inkább az övéit, mint az enyémeket. Halasztgassuk a harcot, halasztgassuk, de úgyse fogja más megvívni helyettünk. Az élet szívás. De én letüdőzöm. Nem mennek a körmondatok. Ahhoz hangulat kell... Majd lesz, írok.
No comments:
Post a Comment