Itt a nyár

"Ez a mocskos élet, ez a rohadt élet

Ez a mocskos, rohadt, kurva élet

Ez a mocskos élet, ez a kurva élet"

Ki mondta, hogy a punk rock nem igényes? =)

Szóval ha a harminc fok felé közeledő hőmérséklet nem bizonyulna elég segítségnek, akkor megkérdezhetjük a közönséget is. Tehát nyár van, nyár...

Én meg úgy érzem magam, mint egy kifacsart mosórongy ezen a fluxuskondenzátoros reggelen, vagyis már inkább plazmacsöves délután.

Csak ezt nem tudom, hogyan szoktam rá ezeknek a szavaknak az általános használatára?
Az ablakomban már elcsiripelt a tavasz, és amint a kék overálosok csatornabűzt hintenek ránk, nyílnak a pazar nejlonvirágok, hosszabodnak a nappalok juhé...

Amikor tegnap este 8 körül rájöttem, hogy én most sikeresen elbasztam 3 órát az életemből valami meghasadt bennem. Szakadt, roppant, koppant, csak értsd jól. Szóval zseniális módon levezettem, hogy nekem ezt, most miért nem kell megtanulnom.

Rohadt büszke voltam magamra, akár alhattam volna hetek óta először emberi mennyiséget is, ha nem ittam volna meg két liter kávét késő délután. Ehhez már csak annyit tudtam hozzáfűzni, roppant kultúráltan, hogy basszameg és kimentem cigizni.

Sötét volt, hideg volt, a kutyám amúgy is idióta, a Malboro meg 640. Újabb bassza meg. A kultúrális szintemet sikerült minimumra csökkentenem, pedig én tényleg magasról leszarom a kereskedelmi Mónika show-kat meg a politikailag fröccsöntött szennylapokat. De ott van ez a rohadt monoton menet, egyre másra, lépésről lépésre egyre közelebb kerülök egy kibaszott szakadék széléhez, az út pedig reklámblokokkal és akciós tesco-s szatyrokkal van kikövezve.