Quimby basszki

Nekik valahogy mindig sikerül azt elmondani, amit én is szeretnék, de nem tudok. Idegesítő, hogy hiányos szépségemhez, mintha egyre minimálisabb intelektüel társulna.

Persze, amúgy is a végén mindig én leszek a hülye. Ahelyett, hogy szinglipajzzsal felvértezve rontanék az éjszakai bárok rúzsfoltos harcmezejére, nekem szimplán csak elegem van és nem akarok már semmit. És mindent. Tudni, érezni, látni... Egyszerűen csak élni.

Tudja még egyáltalan valaki, hogy hogyan kell?

Hivatalos lennék holnap valami buliba is. Neonfények és orgiák... Kell ez nekem? Ha tudnám mi kell, talán tudnék rá válaszolni érdemben, de nem tudok. Csak toporgok és írok, a bakelit meg forog tovább nélkülem...